Hellomindenkinek! Hoztam a törim következő két részét!!! Remélem tetszik!
Puszi emilie
9. rész
- Jó reggelt Willis! Carla Cox vagyok. Lenne egy kérésem!
- Jó reggelt kisasszony, miben segíthetek? Kérdezte a hapsi, akitől a tanácsokat kaptam, hogy hogyan is szépülhetek meg.
- Csak azt szeretném kérni, hogy segítsen visszaváltoznom a régi önmagammá!
- Talán nem is olyan jó csini babának lenni? Kérdezte a hapsi, kicsit közhelyesen.
- Tud segíteni, vagy nem?
- Tudok!!!
Megbeszéltük, hogy hol, és mikor találkozzunk, aztán letettem a telefont. Kicsit hülyén éreztem magam, hiszen, most tényleg bombázó vagyok. De ez nem én vagyok, ez csak egy megcsinált csaj, és én azt akarom, hogy Dunc olyannak szeressen, amilyen vagyok. Bár erre csekély esélyt láttam, de ha tudtam volna…..
Miután elmentem a hapsihoz megbeszéltem vele, hogy az aranyközéputat választom, nem leszek Marilyn Monroe, de azért más leszek egy kicsit. A hajamat feketére festettem, vettem egy-két klassz cuccot, ami illik hozzám, farmereket, klassz felsőket, egy-két szoknyát, meg ilyesmiket. Kivettem az idióta kék kontaklencsét, és az eredeti bara szemszínem maradt. Ezután vettem egy nagy levegőt, és felhívtam Duncan-t, interjú készítés címen.
- Igen, Duncan James.
- Jó Reggelt, Carla Cox vagyok, és egy interjút szeretnék önnel készíteni a ’Bouge’ magazin számára. Az egyik kedves barátjától Melanie Mils-től kaptam meg a számát!
- Igen? Miről is van szó pontosan? Kérdezte kicsit furcsa hangon.
- Elnézést talán felébresztettem? Kérdeztem tőle, mint akit érdekel, közben meg majd’ elmentem az édesen búgó hangjától.
- Nem! Vagyis igen, de semmi gond, úgyis kelnem kéne. Nevetett, és az interjúról kérdezett.
- Hol, és mikor szeretné azt az interjút hölgyem?
- Nos, az ’Oxo’ nevű étterem ismerős önnek? Ez egy klassz hely, remek kilátással, a London Eye tetején van!!!
- Persze, tudom, hol van, nos akkor olyan 11 óra körül megfelel, én ráérek!
- Rendben, akkor 11-kor!
Letettem a kagylót, és elkezdtem készülődni. Közben kopogtak az ajtón, és találjátok ki, ki volt az. Hát persze, hogy Melanie, aki szépen átejtett.
- Szia Carla! Bemehetek?
- Mit akarsz Mel?
- Carla, én úgy sajnálom!!! Tényleg, nem is gondolkodtam, tudod, hogy szőke vagyok!!!
- De ez nem indok Mel!!
- Tényleg?
- Hát te tényleg szőke vagy!!!
- Ok, szóval haragszol még rám? Hoztam neked egy csomó csokit is!!!! És megígérem, hogy többet nem fordul elő!!!!! Cserkész becsszó!!
- De te nem is voltál cserkész!!! Kérdeztem Mel-től furán.
- Fontos most ez? Mondta Mel
- Ok Mel, de csak mert a barátnőm voltál már vagy 11 éve!
- Voltam? Kérdezte Mel.
- Vagy! Na így jó? De most készülődnöm kell, mert randim lesz!! Duncan James-el.
- Neee, ezt komolyan mondod? Jól nézel ki Carla! Sokkal jobban ál a fekete haj!!! Gyere, majd én kifestelek!!
- Neeee Mel! Köszi, de már túl vagyok rajta! És most megyek! Sietek!
Duncan már ott ült, az ablak melletti asztalnál. És bort iszogatott.
- Jó napot, korán reggel borozunk? Kérdeztem olyan bályosan mint az állat’.
- Á, csak egy kis kedvcsináló az ebédhez, ugye velem tart?
- Kérlek, nem tegeződhetnénk? Kérdeztem
- De, persze! Hát akkor szólits Dunc-nak, Duncan-nek, vagy ahogy akarod.
- Ok, én Carla vagyok!!
- Szia Carla! Mit eszel? Egy kis Sushi? Közben láttam, hogy Duncan méreget engem, és mintha azon tanakodna, hogy valahonnan ismerős vagyok neki.
- Ok, jöhet, de én édesen eszem, te is?
- Aha! Nálam az édes dolgok jönnek be! És te is nagyon édes vagy Carla!
Azt mondanom se kell, hogy az első bók után egy rózsaszín ködbem úsztam. És a furcsa az, hogy fel sem ismert! Aminek örültem! Olyan jól elvoltunk, hogy azt hittem semmi sem zavarhatja meg ezt a romantikus idillt. Tévedtem…
- Szia Duncan!!
- Szia Anya! Kicsim, hol késtél?
Azt hittem lefordulok a székről, ezek járnak? Naná, mert akkora csókjelenetet vágtak le, hogy ennyi nyálhoz egy gumicsónak is kellett volna. Persze illedelmes voltam, mint az állat’, de tök dühös is.
- Szia a nevem Carla!
- Szia! Én Anya Lahiri vagyok, Duncan barátnője!
Ha nem mondhatta volna ki bele is halt volna a kis nyomi, cikáztak bennem a gondolatok, amiket Dunc tört meg.
- Carla kezdhetjük az interjút?
- Persze Dunc!
Meg is csináltuk az interjút, de ennek a csajnak olyan a szája, mint a kacsa picsa, egy percre se
fogta be, és Duncan-t állandóan ’bunny boy’-nak szólította! Bleee hh….
Amikor hazaértem elmeséltem Mel-nek mindent, aki már azon törte a fejét, hogy hogyan
iktassuk ki a csajt Duncan melől.
10. Rész
Szóval alig bírtam leállítani Melanie-t, hogy ne forraljon semmit Anya ellen. Másnap elmentem egy állásinterjúra, amit meg is kaptam (bárcsak ilyen könnyű lenne az életben is- emilie) , így lettem egy újság szerkesztője! Mégpedig a ’Mirror’ című lapé! Meg is kaptam magamnak az elő feladatot, címlapsztorit kellett csinálnom Lee Ryan-ről! Miért is ne, gondoltam magamban! Kértem Lee-től egy találkát, hátha elárul egy-két szaftos pletykát a múlt éjszakájáról.
- Jó napot Lee! Carla Cox vagyok a Mirror-tól! Készíthetnénk egy interjút?
- Mi van? 6 óra van baby! Egyeztess a menedzseremmel!
És jó bunkón lecsapta a telefont! Hát igen, ez Lee Ryan! Gondoltam magamban, aztán felhívtam a menedzserét, aki nagy nehezen beleegyezett, hogy készítsek a ’szőke herceggel’ egy negyed órás interjút. Amikor bementem a szobába, épp elkészült a fodrászcsaj Lee hajával, majd kiment.
- Jó napot Lee! Carla Cox vagyok a Mirror-tól! Kezdhetjük az interjút?
- Persze, én készen állok! Mondta, és levágott egy ördögi vigyort, amitől bevallom, egy kicsit meginogtam.
- Szóval Lee, rögtön a közepébe vágnék. Kivel bújtál ágyba a múlt éjszaka? Egy szőkével, feketével, vagy mind a kettővel?
- Hö! Hát egyikkel sem! Mondta Lee, de a nézéséből tudtam, hogy még tartogat meglepiket.
- Ez számomra hihetetlen! Talán elfáradt a mi örökmozgó ’pop bohócunk’?
Szemmel láthatóan nem tetszett Lee-nek, hogy elég csípősen, és ’bunkón’ kérdezgetek tőle, de nem ilyedt meg.
- ÁÁÁÁ, ahoz egy 10 személyes hárem kéne!
- Akkor miért mondtan, hogy egyikkel sem? Kérdeztem
- Azért, mert négyen voltak, és te csak a kettes változatig jutottál a kérdésedben! Mondta farppánsan Lee
- Értem, szóval négyen! Emlékszel, hogy hogyan hívták öket, és hogy milyen időközönként cseréltél óvszert, ha egyátalán használtál?!
ÁÁ, én nem vagyok tapló! Ki én?
- Haha! Baromi vicces! Nem emlékszem a nevükre, és arra sem, hogy hány gumit használtam, de ha saccolnom kéne, kb. 15-öt
Hát a nagyképűségnak is van határa! 15-öt mi? Én meg Mary Poppins vagyok!
- Igaz az a hír, hogy a haverod kokainnal kínált Hétfőn a Play klubban, és te elfogadtad?
- Nem!!!!!!!! Nem vagyok drogos!
- Ok, csak nyugalom! Hol volt eddig a legjobb szeretkezni? kérdeztem
- A porscem-ban! De sajnos eladtam!!!
- És miért, a bőrülés kidörzsölte a lányok térdét???
- Nem, csak túl kicsi egy négyszemélyeshez! Felelte Lee
Remekül állta a sarat Lee, és rendesen lepipált a válaszaival! Tök jó srác!!!
- Ok, vége az interjúnak, Lee menni kell! Szólt be a szobába Lee menedzsere.
- Rendben!
- Hát köszönöm Lee! Még találkozunk!
- Merem remélni Carla!
Mivel ebből nem lett volna címlapsztori, megkértem, a munkatársam, hogy keresse meg a csajokat, akikkel Lee kefélt, és faggassa ki őket!!! És utána adja le az anyagot az interjúval együtt. Ez meg is történt, és nem kis meglepetés fogadott reggel az újságok címlapján! A felirat így hangzott „Lee Ryan-t a keblei közt melengette Melanie Mills!”
Az egész cikk arról szólt, hogy az én barátnőm ecseteli a Lee-vel történt mocskos kis éjszakáját! Á, ilyen nincs! A pofám leszakadt, amikor megláttam, de hamar felvidultam, mert Duncan hívott.
- Szia Duncan!
- Szia Carla! Ráérsz ma este? Mert elmehetnénk bulizni együtt.
- Persze, 10-kor értemjössz?
- Aha! És holnapra is le vagy foglalva!!
Egy kicsit titokzatos volt Dunc a telefonban! Nem is tudom, hogy miért hívott el, ha van barátnője! Aztán beugrott Melanie, lehet, hogy ő kavart valamit? Ezek a kérdések jártak a fejemben, miközben készülődtem az estére, amit annyira vártam! Hát nem kellet volna annyira várni, mert botrányba fulladt!!!
|