Új bejegyzés Frissítés

2006.10.02. 18:59

Hello!!!!!!!!!! Remélem még emlékeztek a törimreJJJ   8. rész   Másnap legkorábban Mr. Webbe kelt fel. Nagyot ásított, majd a mellette fekvő Naomy-t lelökte a földre. -Áu!!!-ébredt fel -Mivan? Nem értem parancsnok. Ismételje meg!-hadonászott Sy csukott szemmel, mintha vkinek magyarázna:DDDDDDDDDDDD -Sy, ez fájt!-csapta fejbe a hadonászó srácot -He?-ült fel kómás fejjel-Éhes vagyok anyuuuuuuuuuu!!!!!!!!!! -Mi……mi a…csinálj magadnak.-mondta és ott hagyta -De hát anyu, én éhes vagyooooooook!!!!!!   ***   -2+2=4, 4+4=8…-„stréberkedtem” álmomban:DDDDDD(pont mint a dedóban:) -Jó reggelt!-nyitotta ki Nao az ajtót és suhant tovább a fürdőbe -Neeeeeee!!!!-rántottam magamra a takarót -Álmos vagyok.-jött be a szobámba Sy és bebújt mellém, és ekkor megcsörrent a zsebében lévő telója-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!-ijedt meg a rezgéstől -Ez a te telefonod? -Igen.-mondta és előkapta-Ez meg ki a franc?-nézte a telefon kijelzőjét, ami csak a rejtett számot mutatta-Ki a franc vagy ilyen korán? Ha megtalállak megverlek!-vette fel eme remek szöveggel a telefont -„Csá Sy! Ant vagyok! Ma este buli Duncan-nél?” -Oké. -„Hozzál nőket!” -Oké. -„Csá.” -Csá -Ki volt az?-kérdeztem -Antony. -Kimennél a szobámból? Tanulni szeretnék-próbáltam kifele tessékelni, de csak azt értem el, hogy az ágyról leesett -Ez nagyon fájt!-vonyított fel -Jaj, bocsáss meg!-rohantam az ágy másik felébe a seggét fogdosó Simon mellé-Hogyan tehetném jóvá? -Már semmi bajom..vagyis….jóvá tenni? Háát….ma lesz egy buli…ha elkísérnél. -Nem.-vágtam rá gyorsan-Holnap suli van. -Naaaaa…-nézett rám boci szemekkel -Oké. De 9-ig maradok max. -9?-vágott fura képet-Oké. Legyen..bár inkább akkor kezdődik… *** Míg én azon gondolkodtam mit vegyek fel-azaz ültem az asztalnál és matekot tanultam-addig Nao az esti randijára készülődött -Ez így jó?-jött be a szobába -Őőőő…ez egy kicsit nem kihívó?-mutattam a sokat mutató dekoltázsára -Dehogy. És a mai nap úgyis tök fontos. -Fontos? -Jaja. Lee-vel ma randizok először. Tök kiri. –kezdett el ugrálni-Jaj, annyira izguloooooook!!!!!!!!!!!!! -Mit kell felvenni egy bulira? -Bulira? Buliba mész? És engem el se hívtál?-háborodott fel-Jah, ma randim van. Teljesen megőrjít ez a pasi -Lehet.-mosolyodtam el -Szóval buli…hm…..adok neked ruhát…. Bárcsak ne kérdeztem volna meg……az a ruha..kissé..nan kihívó volt. Még kihívóbb volt, mint ami rajta volt… -Na ez a tök jó!-tolt a tükör elé -ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!-síkítottam fel-Ez a ruha…borzalmas…. -Ez a mai divat, kérlek szépen. Még anyám is trendi cuccokban jár. Na mennem kell csajszee. Csá.-mondta és már el is suhant…én még nézegettem magam a tükörben egy ideig, és arra jutottam, hogy ez borzalmas…gyorsan lekaptam magamról, és egy sokkalta de szolidabb rucit vettem felL *** -Hol van már!-nézett az órájára Nao, miközben a pultnál ült és hercegét várja -Hölgyem.-szólalt meg mögötte egy srác -Na végre.-fordult meg, de nem Mr. Ryan volt az……   puszi:bebe

2006.10.02. 18:37

Nao: Hát ez a rész.....rövid lett, szex mentes:(((((((((na de csak vicc:PPPPPPPFolytasd hamar!!!!!!!!!! Jön a kövi Dunciiiiiiiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!!Vagy lány lesz? ÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!! Már olyan kivi vok:DDDDDDDDDDDDD puszi:bebe

2006.10.01. 20:54

na duncitol lett ihletem es hoztam a kovi reszt:) 47 rész Éjjel többször is megébredtem, a hülye álmok miattL, de mikor ránéztem békésen alvó Duncanemre, egyből jobb kedvre derültemJés mindig adtam egy-egy puszit arcára, ő meg elmosolyodott és magához ölelt jó szorosan.Aztán szerencsére reggelig csak aludtam párom karjaiban és már szebb álmaim voltak.Reggel Dunk finom simogatásaira ébredtem, amikor kinyitottam szemeimet, Dunk tengerkék szemeivel találtam szembe magam, azt hittem ott helyben halok meg olyan bájosan nézett. - Mi a baj édesem?- vetett aggodó pillantást. - Semmi, csak olyan édesen tudsz nézni hogy az nem igaz.- áradoztamJ - Mint például igy?- nézett kiskutya tekinettel. - Jaj, na!! Meg akarsz ölni ilyen tekintettel?- kérdeztem megpuszilva orrát. - Ilyen hatással vagyok rád?- kérdezte cukin. - Tudod jól hogy igen.- nyújtottam ki a nyelvem, de visszahúzni már nem tudtam, mert bekapta szájábaJés szenvedélyes csókolozásba kezdtünk, mikor már alig kaptunk levegőt, elengedtük egymást. - Mi volt a gond az éjjel?- kérdezte szomorkásan. - A hülye álmokon kivül semmi egyéb.- sóhajtottam. - Ó szegénykém.- simogatta meg arcom.- Én megvédelek mindentől, még a rossz álmoktól is.- csókolt meg. Én meg mellkasát kezdtem simogatni, eléggé beindultam felsőtestétől, ő meg melleimet simogatta. Kis etye-petyézés után felkeltünk és megreggeliztünk. Ezután újabb városnézési túrára mentünkJ, csomó üzletbe bementünk és vásároltunk. Néha együegy fotós is előbukkant, de nem tőrődtünk velük. Tovább folytattuk az útunkat és egymással foglalkoztunk elfelejtve a világ minden bajairólJA többi napok is ugyanilyen boldogságban teltek el, aztán elérkezett a hazautazás isLDe hát mindenhol jó, de a legjobb mégis otthonJÚton hazafele, akármilyen szorosan is ültünk egymás mellett, Dunk állandóan puszilgatta fejem és pocim simogattaJLeszálláskor Samy és Lee vártak minket. - Na és itt vannak a szerelmes madárkák is.-  mosolyogva köszöntött minket Samy, mig mi megöleltük egymást, addig a fiúk pacsiztak.Ezután hazamentünk hozzánk, ahol anyum fogadott minket, de neki sajnos mennie kellett, de előtte megdicsérte unokáját hogy milyen szófogadó baba voltJMi Samyvel kimentünk a konyhába és ott dumálgattunk, hagytuk a fiúkat bent dumálniJ - Na és milyen volt Párizsba?- kérdezte izgatottan Samy. - Hát olyan romantikus...- és elmeséltem mindent elejétől a végéig, persze azt is hogy mivel töltöttük el az estéket, de persze részletek nélkülJ - Hát igen, a szex az kimaradhatatlan.- vigyorgott sunyin. - Ebben igazad van.-pirultam el.- Samy jól vagy?- kérdeztem, mert a hasát fogta. - Asszem, csak nem tom mitől hirtelen hányingerem lett, ha nem haragszol, elszaladok a fürdőig.- és ott se volt. Mikor visszatért, én csak mosolyogtam rá. - Min mosolyogsz?- kérdezte meglepetten. - Te terhes vagy.- adtam meg neki az egyértelmű választ. - Hogy micsoda????- kerekedtek el a szemei. - Nyugi, én is igy voltam.- mosolyogtam. - Na akkor irány és Leenek is szólok.- huzott maga után. A fiúk eközben nagyba dumáltak, Dunk épp áradozottJ - Olyan szép a szerelem!!-sóhajtozott Dunk. - Igen, mindketten elkaptuk ezt a gyogyithatatlan betegséget.- sohajtott egyet Lee isJ- Mi a baj drágám?- kérdezte a boldogan mosolygó Samytől. - Hát Naomy szerint..- kezdett bele dadogva .- Terhes vagyok!- kiáltotta hirtelen. - Hogy mi???- nézett Lee nagy szemekkel. - Nyugodj meg, nem csallak meg.- nevette el magát Samy. - Jézusom!!!!Én apa leszek, hallod Dunk , apa leszek!!!!!- kezdett el ugrándozni, mint egy kecskeJ Mi csak nevettünk szegénykénJ, mintha csak Dunkot láttam volna, de újból ilyen lesz ő isJ Igye teltek a hetek, hónapok boldogan.Samynek és nekem is gömbölyödött a pocinkJ, én meg közbe meséltem Samynek az anyaságról, hogy mikre készüljön fel, de nem ijjesztettem meg olyan erősenJ Naomy

2006.10.01. 16:39

ja es hamar folytasd!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!ezt kihagytam:Sde hulyue vok, dunci hagyd mar abba!!!!!!!:Dinkabb ne:D::D Naomy

2006.10.01. 16:35

Nikki:juj valnak el a szuleid???uhhh az nem jo:S:(de dunci mien edes volt veled!!!!!!!!!!! Naomy

2006.10.01. 16:28

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Nikki!!!!!!!!!!! Nem szexeltél Duncival????????????????!!!!!!!!!!!!!!! Ez felháborítóóó:DDDDDDDDDD Najó, az még ráér...de hogy vele alucikáltál...az maga lehetett a mennyország:)))))))))))) Folytatást!!!!!!!!!!!!!!!!!!! puszi:bebe

2006.10.01. 15:09

Nao: Isteni lett ez a rész!!!!! Az a csaj jófej volt; Szeretlek! :D És az a vacsi:P Kis mákos!!! Folytasd hamar!!!!   Hoztam a kövi részt!   10. rész Eltelt 5 hét és mi már 1 pár ként jelentünk meg mindenhol Dunc-al. Irigykedve néztek rám a csajok mikor a folyosón egymásba, gabalyodtunk. Mondjuk megértem, néha én is irigy voltam magamra. Rusty gyerekesen fenyegette Duncan-t amit én komolyan is vettem és mindenki a környezetünkben csak pont a fenyegetett nem. Egyik nap haza érünk Lee-vel a suliból és anyu és apu várt minket. Valami akartak velünk közölni. -Gyerekek üljetek le. –mondta anya -Mi a baj? –kérdeztem -Ez nehéz nekünk és nektek is az lesz de, talán ez lesz a legjobb, amit tehetünk. –mondta remegve anyu -Ne kerülgessétek a forró kását, mondjátok h mivan! -Rendben. Anyátok és én elválunk. –közölte apu cseppet sem udvariasan -Hogyan???? –néztem meredten -De, de… nem! Miért? –kérdezte Lee -Sokat gondolkodtunk ezen… nem érzünk már úgy egymás iránt, mint rég… -mondta anya de, látszott rajta h nem csak erről van szó -Miért, nem? Tönkre akarjátok tenni az életünket?? Most érjük a legkritikusabb korszakunkat, és ti belökitek h, elváltok?  -akadtam ki -Sajnálom de… -Sajnálod?? Még h sajnálod. –álltam fel és kiviharzottam a házból -Igaza van… -mondta maga elé Lee -Nincs igaza! Azonnal menj a szobádba! –ordított apa -Hadjál békén, nem vagy többé az apám. Se, nekem se Nikki-nek! –kiabált Lee majd felment a szobájába Sétáltam az utcán és meredten bámultam a lépteimet. Kitört belőlem a sírás és futni kezdtem majd a Hyde parkban, köttetem ki. Elmentem ahhoz a padhoz ahol Dunc-al szoktam lenni és lerogytam. Zokogtam, mint egy ovis. Kis idő múlva csöpörögni kezdett az eső és valakitől a nevemet halottam. -Nikki? -Hagyjál akárki is vagy… -Én vagyok az édes. –guggolt le elém Dunc és megfogta a kezem -Dunc? –kérdeztem szipogva –Dunc! –estem a karjai közé és sírni kezdtem -Mi a baj kicsim? –simogatta a hajam -Anyám és apám. Ők a baj. -Mit csináltak? Hmm? –nézett a szemembe -Elválnak… -szipogtam -Jaj drága… -simogatta az arcomat -Tudom marhaság emiatt sírni de, olyan rosszul esik. -Persze hogy rosszul esik. Nekem is fájna… haza kéne menned. Mindjárt szakad. –simizte a kezem -Nem akarok. -Jaajj édes. –nézett cukin –Akkor gyere hozzánk. -És a fiúk? -Nincsenek otthon. Holnap este jönnek haza. -Figyelj nem akarok zavarni. –álltam fel és ő is -Zavarni, te? Imádom, ha a közelemben vagy. –mosolygott Átölelt és elindultunk a lakásuk fele. Csak 10 perc gyaloglás volt az egész persze az eső elkapott így csurom vizesek lettünk. Megtörölköztünk és a radiátor, mellé telepedtünk egy picit. Beszélgettünk erről a helyzetről, ami a szüleimmel történik és velünk Lee-vel. Miután megszáradtunk teljesen a kanapéra ültünk és tv-t néztünk. -Tiszta stressz vagyok, és holnap fellépésem van. –mondtam Dunc karjaiban -Te leszel a legjobb! –adott egy cuppanóst a fejemre –Mikor kezdődik? -Te nagy ész az egész suli előtt fogunk táncolni! –mosolyogtam és megborzoltam a haját -Tényleg… az nem jó! –nézett rám –Az összes pasi téged fog nézni! -És az miért baj? Tudja mindenki h a te barátnőd, vagyok. -Lehet de, ez nem változtat a tényen. -És mi a tény? -Az h…gyönyörű vagy, édes és sexy. –megcsókolt és ledöntött a kanapén Smároltunk több mint 10 percet majd bevillant az agyamba h én még nem akarom. -Várj… várj. –toltam el picit magamtól -Mi a baj? -nézett édin -Én még nem akarom. Még nem. -Nem is akarom, hogy akard. -Édes vagy. –mosolyogtam -Nem lesznek dühösek a szüleid, amiért itt vagy? -Nem érdekel. Itt alszom, ha nem baj. -Itt? –úgy nézett, mint egy ilyet kisfiú, amikor ezt mondtam  -Ahha. –nevettem -O… oké. –nyelt 1 nagyot Beszélgettünk még egy ideig majd elnyomott az álom Dunc karjában. Reggel 6-kor mindketten felkeltünk és megreggeliztünk majd együtt elindultunk hozzánk. Puszi:Nikki

2006.10.01. 10:13

Sorry, elég xar színnel tettem be az előzőt:SSSSSSSSSSSS   Xen: Hát ez a rész is nan komoly volt. Szétröhögtem a fejem:DDDDDDDDDD Ez a Blunt…….:))))))))))))))Folytasd hamar!!!!!!!!!   Nao:  Hát ez a rész is nan romi volt. Az a vacsi….Duncival….hát én szétolvadtam:)))))))))) a de a vége volt aztán nan kiri:DDDDDDDDD Már dolgoztok a második Duncin!!!!!!!!!!! Jeeeeeeeeeeeeee!!!!!!!!!!!!!!! Hamar azzal a folytatással!!!!!!!!!!   Nikki: Mikor folytatod????????????????????????!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!   Puszi:bebe

2006.10.01. 10:08

Xen: Hát ez a rész is nan "komoly" volt. Szétröhögtem a fejem:DDDDDDDDDDDD Ez a Blunt....:))))))))Folytasd hamar!!!! Nao: Ez a rész is olyan romi volt. Az a vacsi....Duncival...hát én szétolvadtam:)))))) Na de a vége volt aztán nan kiri:DDDDDDDDDD Már dolgoztok a második Duncin!!!! Jeeeeeeeeeeeeee!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:DDDDDDDDDDDDDDDDD Hamar azzal a folytatással!!!!!!!!! Nikki: Mikor folytatod??????????????????!!!!!!!!!!!!!!!!!! puszi:bebe

2006.09.30. 15:29

Noemi: ez a rész is tök jó volt!!!!! Pláne a vége :))))))) Alig várom, hogy folytasd!!! Xen

2006.09.30. 13:41

Na itt a kovi resz!!! 46.rész Első dolgunk az volt, hogy szállodát keressünk. Csodálkoztam, hogy nem támadnak le minket az őrült rajongók, igaz Dunk feltette napszemüvegét és igy alig lehetett felismerni, de igy is olyan cuki volt. Amint láttam Dunk is örült annak, hogy senki sem ismerte fel(őt nem lehet nem felismerniJTaláltunk is jó „kis” szállodát , meg kaptuk a kulcsunkat is és felmentünk a 4. emeletre, mert oda szólt a szobánk. Amint beléptünk, minden olyan mesebelien szép volt, főleg a hatalmas franciaágyJOdamentem és hátravetettem magam az ágyon, ami nagyon kényelmes volt. - Nem jössz ide mellém?- kérdeztem Dunktól, aki el volt foglalva a szétnézéssel. - Dehogynem édesem.- abbahagyta a nézlődést és foglalkozott egy kicsit velem isJ, leült mellém és magához ölelt. - Hú, de kényelmes ágy!- érezte ő is az ágy puhaságát, én meg sunyin hozzátettem. - Este ki is próbáljuk.- néztem sunyin. - Ó, hát persze, azt tilos kihagyni.- vigyorgott, majd lágyan megcsókolt.Ezután felálltam és kimentem a teraszra, ahol a tájat bámultam , ami gyönyörű volt.A város nagy részét látni lehetett, és szembe találtad magad az Eiffel toronnyal. - Istenem, de gyönyörű minden!- ámultam el. - Igen, de semmi sem gyönyörűbb nálad.- állt meg mellettem Dunk. - Oh, te meg olyan édes vagy, mint mindig.- leheltem egy csókot ajkaira. - Nagyon szeretlek!- ölelt meg jó szorosan. - Én is, édesem. - Gyere menjünk.- húzott magával be. - Már vártam hogy ezt mondd.- vigyorogtam. - Hát már ideje volna várost nézni, mert nem fogunk mindent látni, ha el se kezdjük.- nevetett édesen. - Hát akkor induljunk.- fogtam meg a kezét és már el is mentünk, Dunk persze nem hagyta ki a napszemcsitJ Pár helyet megnéztünk, ahol csomó turisták voltak mindenfelől, nagy része japán volt, akik mindent fényképeztek. Minket is le akart volna az egyik kölyök, de Dunk oda tette a kezét és nem sikerült lefotoznia minket, csak Dunk tenyerétJMajd délfele leültünk egy kávézóhoz, ahol lehetett kint is ülni.Nagyba iszogattuk kávéinkat, mikor egy csaj állt meg előttünk és elég gyanúsnak tűnt. - Je t'aime Duncan !!- kiáltotta franciálul Duncnak hogy  „szeretlek”.Szegény Dunc azt se tudta hogy mit is csináljon eleinte, de megnyugodottmikor az őrült rajongója valamilyen füzetet tartott elébe, Dunc firkantott egy aláirást, majd a csaj büszkén elviharzott. - Én is ilyen őrült voltam.- vigyorogtam.- szerintem inkább menjünk még mielőtt valaki rád is mászik nevettem. - Szerintem is jobb ötlet lenne.- mosolygott.Ezután még jó pár gyönyörű helyre elmentünk. Majd beültünk egy taxiba, Dunk meg bekötötte szemem egy kendővel, mert meglepetésnek akarta, közben kezem fogta, hogy tudjam hogy velem vanJMjad egy féket hallottam és azt hogy Dunk kinyitja a kocsiajtaját nekem és segitett kiszállnom. - Sajnálom a vak embereket, akik ilyen helyzetbe vannak.- mondtam miközben Dunk leszedte szememről a kendőt. - Na, mit szólsz?- nézett cukin. - Dunk, ez... nem is gondoltam volna hogy pont itt fogunk vacsizni, ugyanis az Eiffel torony előtt találtam magam. - Épp ezért volt meglepetés.- moslygott, majd felmentünk az első emeletre, ami már elég magason volt, ennél magasabbra nem is szerettem volna. Egyik pincér oda vezetett minket egy kétszemélyes asztalhoz.Innen is látszott nagy része a városnak, már a villanyok is me voltak gyújtva , mert ugye esteledett. Pár percen belül az Eiffel tornyot is megvilágitották teljes egészében, és minden olyan fényes lett egyből. - Ez nagyon gyönyörű!-csodáltam a fényt, majd megcsókoltam édesem. Majd rendeltünk valami franciás kajátJ, amit be kell vallnom hogy nagyon finom volt. Legtöbbet inkább egymást etettükJDunk olyan édes volt. - Én vagyok a világ legszerencsésebb embere.- nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel, én meg azt hittem ott olvadok el. - Én meg a legszerencsésebb nője.- csókoltam meg.- olyan jó volt ez az este.- sóhajtottam. - Ez még csak a kezdete.- vigyorgott. - Oh te, mindenre felkészülsz.- nevettem.Fizettünk és elhagytuk a tornyot, amin még vetettünk egy utolsó pillantást. Majd elmentünk egy romantikus sétára, amiután már csak a szállodába mentünk vissza. - Kifárasztott ez a séta.- ültem le az ágy szélére. - Engem is kicsit.- ült le ő is mellém kezében egy üveg pezsgővel, majd töltött mindkettőnknek belőle. - Oh Duncan!- sohajtottam és letettem az üres poharat. - Igen édesem.- simogatta meg arcom. - Annyira szeretlek.- simogattam én is édes arcát. - Én is, mindennél jobban.- nézett mélyen szemeimbe, én meg olvadtam el karjaiban, majd finoman megcsókolt édes, pihe-puha ajkaival.Már nyakát kezdtem el csókolgatni. - Duncan....- lihegtem. - Mondjad.- sóhajtotta Dunk hátamat simogatva. - Szeretkezzünk..- búgtam nyakába. - Ezt akarom már én is.- csókolt meg lágyan. Lassan a hátamra döntött, egyre közelebb jött és nyakam kezdte el csókolgatni, én meg mellkasát simogattam. Annyira élveztem, hogy észre se vettem hogy megszabaditott az ingemtől.Majd melleimet keydte simogatni, olyan isteni érzés volt, közben melltartómtól is megszabaditott és melleimet csókolgatta, majd egyre lejjebb és lejjebb ment és hasam csókolgatta már. Én már teljesen kész voltam. A nadrágom és az alsóm is lekerült, már teljesen meztelen voltam., neki még a nadrágját kellett eltűntetniJamit egy mozdulattal sikerült  is. Most ő került hátra  és én kényeztettem őt, amit nagyon élvezett, főleg mikor  mellkasát  karmolásztamJ - Mit szólnál még egy gyerekhez?- döntött ismét a hátamra és rámfeküdt. - Akkor fogjunk neki.- nyőgtem, mert épp belémhatolt. Olyan gyengéd és finom volt eleinte, egy kis idő múlva már az ágy is rázkodott, úgy mozogtunkJPersze nyögéseinket nem tudtuk visszafogni, nem érdekelt az se hogy talán felverjük az egész szállodátJFolytattuk tovább dolgunkatJ. Még pár mozdulat , majd pihegve feküdtünk egymás mellett és lihegve csókoloztunk.Alig tudtam megszabadulni Dunk ajkaitólJMajd mellkasára hajtottam a fejem és nyomban el is aludtam karjaiban.(túl lefárasztottJ - Szeretlek, picim.- adott egy puszit fejemre Dunk, majd őt is elnyomta az álom. Naomy

2006.09.29. 21:52

xen:hat ez a parbaj fele naon jo volt:Dez a blunt kesz rohej:DAnt meg ugyes volt!!!!!:Dna meg a zerdos resz, a zis kesz volt:DDDDDvarom afoytatast!!!!!!!!!:D(ha helytelenul irtam az mind dunk hibaja:DDD) naomy

2006.09.29. 18:29

Sziasztok! Hoztam egy új részt nektek! :) Holnap lehet hozok véliket is:) Most nincs erőm, ez a hét káosz volt... De túléltem :)   13. rész   -         Lina hogyhogy nem velünk jön? Általában veled szokott menni– kérdeztem útközben Dunc-ot, enyhe utalással a hangomban (kocsival mentünk). -         Nem tudom, szerintem mással megy – állt meg a drága egy piros lámpánál, aztán felfogta mit mondott – Várjunk csak! Mással megy? Kivel mehet? -         Nem mindegy az neked? -         Nem!!! Mi van ha valami perverz ember, aki hátsó szándékkal közeledik hozzá?! -         Átváltott a lámpa – tereltem el a figyelmét. Egy percre. -         Fel kell hívnom!!! Lehet nem is perverz fickóval ment, hanem sokkal rosszabbal… egy késes gyilkossal!!! -         Dunc ne aggódj már! Fogadjunk, hogy mire odaérünk, ő is ott lesz! -         Legyen úgy édes, legyen úgy! És mi van Amy-vel?!? Jézusom, tényleg, motorral mentek!!! Annak a Nick—nek nagyon nem tetszik a képe! Kinézem belőle, hogy száguldozik azzal a motorral!!! – még sok ilyen mondatot végighallgattam, mire odaértünk Hil-hez. Ahol már szép kis tömeg gyűlt össze. Ant és James épp bemelegítettek. James egyedül, mert az ő közeléből mindenki elmenekült. Antony-t viszont jó páran körülállták, és még meg is tapsolták néha. -         Benézek a lányokhoz! – fordultam Dunc felé. -         Jó, én meg megkeresem Linát – adott nekem egy csókot, és elindult a tömegben. -         Megkeresi Linát… - motyogtam kissé ingerülten, és két perc múlva már Hil szobájában voltam – Sziasztok! Mi a helyzet? -         Ekkora égést!!! – ült Hilary a fésülködő asztala előtt, miközben Amy egy újsággal legyezgette. -         Ugyan már! Nem lesz az olyan gáz… annyira – nyugtatgatta Am. -         De te csak tudod melyik tetszik jobban – ültem le a kanapéra, miután Hil is odaszáguldott. -         Ez az, hogy… Ant sokkal kedvesebb, meg rendesebb meg főképp normálisabb, de sose szerettem a mackós alkatúakat, ő meg pont olyan, ellenben James alkatilag sokkal… öhm… megnyerőbb. -         Akkor majd a próba eldönti – mondta Amy – Egy kis púdert? -         Haver, nem is tudtam, hogy te ilyen jó énekelsz! – kiabálta Dunc Antony-nak, hogy az meghallja az újabb tapsvihar közben. -         Mert még soha nem kértél, hogy énekeljek! – válaszolt Ant, miközben autogramot adott egy csajnak, aki valószínűleg erősen gondolkodóba eset, hogy most a szívdöglesztő külsejű Dunc-ért vagy a baromi jó hangú Antony-ért rajongjon. -         Nem látta valaki Shelinát?! – de mivel Duncan mindenhonnan csak „nem”-eket hallott, komolyan kezdett aggódni – Na jó! Felhívom! -         „Igen?” -         Lina??? Merre vagy??? -          „Ivan felajánlotta, hogy elvisz kocsival, de útközbe akadt egy kis gond az autójávall…” -         BALESETEZTETEK!?!?!?!? MELYIK KÓRHÁZBAN VAGYTOK?!?!?! ÚRISTEN, UGYE SEMMI BAJOD?!?!?!? -         „Állj már le! Csak lefulladt a kocsi. Ide tudnál értünk jönni?” -         Hová ide? De jól vagy?!?!? -         „Jóóól! A 67-es út mellett vagyunk! A nagy tábla melletti erdőben! A táblára van írva, hogy: „Vigyázat veszélyes állatok!” -         Mi?????????????????? -         „Mondom, az hogy: „Vi…” Várjunk csak… JÉZUSOM IVAN!!!” – fogta fel Lina, hogy mit mondott. -         MI TÖRTÉNT!!!!!!!!!!!!!!” – ordibált Dunc a telóba. -         Hé, az nem Dunc? Szia! – vette el Ivan a mobilt, mert Shelina nem nagyon fogta fel most a körülötte történő dolgokat. -         MARADJATOK OTT AHOL VAGYTOK!!! MEGYEK!!! -         „De jó, akkor elérjük a szerenádot?” -         BIZTONSÁGOS HELYRE MENJETEK!!! HALLOD??? BIZTONSÁGOSRA!!! -         „Jól van, na! A fa teteje biztonságos helynek számít?” -         A LEOPÁRD TUD FÁRA MÁSZNI!!! -         Leopárd??? – hallotta meg Lina ezt az ici-pici kis szót, ami nagyon sokat jelentett a számára, és valahová felszívódott. -         „Maradj már magadnak Duncan! Inkább gyere értünk!” -         Megyek is! Máris indulok! -         „Szia!” -         Ivan! Úgy készülj, hogy ha Linának egy haja szála meggörbül én letépem a farkad! Hello!” -         Milyen leopárdról beszélt Dunc? És egyáltalán Lina, hogyhogy te ilyen fürgén és gyorsan felmáztál arra a baromi nagy fára? – nézett fel Ivan a fára, és ő is felmászott. -         Ivan, itt veszélyes állatok vannak! Ki van írva a táblára! -         Ez csak egy nagy hülyeség! Csak elijesztik a turistákat, hogy ne jöjjenek be, és ne szennyezzék a környezetet! -         Csssssss!!! Hallod? -         Mit??? -         Ezt!!!!! -         De mit???? -         Ezt a hangot!!! -         Milyen ha… mi ez??? -         Én is ezt kérdezem!!!! Ugyanis a fa legeslegteteje felől érdekes hangok jöttek. Aztán hirtelen a lomb megzörrent. Vagyis hát.. nem is megzörrent, annál sokkal jobban megmozdult. -         ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!! – ordították egyszerre, és puff! Máris lent voltak a földön. Nem is akárhogy. Lina Ivan-ra esett!!! -         Éééééééén… - kezdett volna magyarázkodni Shelina, de aztán mégsem tette, mert hát egyértelmű, hogy ez nem az ő hibájából történt. A másik bökkenő viszont az volt, hogy lélekjelenléte viszont nem volt lemászni. Ivan-ról. Így csak néztek egymás szemébe. Egy ideig. Egy jó ideig. Baromi hosszú ideig!  -         ANYÁM!!! – hallották Duncan hangját, aki túlságosan hamar ért oda, mi több, hiper-szuper sebességgel. -         Mi csak véletlenül… izé… - ugrott fel Lina. -         ÉLETEMBEN NEM GONDOLTAM VOLNA!!! – kiabált Dunc, és közeledett feléjük. -         Té… tényleg véletlen volt! – esett kétségbe Ivan. -         Itt vannak ilyen aranyos madarak! Basszus, olyan kis arik, hogy meg kell őket zabálni! Életembe, ilyet, hogy Nagy-Britanniában ilyen aranyos madarak vannak! – ért eléjük barátom. -         Úgy érted, te nem láttad? – fojtotta vissza barátnőm a lélegzetét. -         Mit??? -         Nem érdekes. -         Ugye tudod Ivan, hogy most nagyon, nagyon pipa vagyok rád?! Szerencséd, hogy ez a kis valami felvidított – mutatott Dunc a vállán üldögélő kicsi pacsirtára (megeszeeeeem ezt a pasit J), és körbejárta Shelinát – Ahol ilyen édes madarak vannak, ott biztosan nincsenek veszélyes állatok. Úgy látom semmi bajod. Most az egyszer elnézek mindent! Na, de siessünk vissza, el ne kezdjék nélkülünk! – indult el kifelé az erdőből, és közben beszélt a madárhoz (azzal a cukor fejévelJ) - Te is velünk jössz? Bemutatlak a barátnőmnek! Persze, csak ha nem vagy fiú… Lina és Ivan még váltottak egy zavart pillantást, aztán elindultak Duncan után… -         Nem tudod, mikor kezdődik ez az egész? – kocogtatták meg a vállam. -         Nem… Lee? -         Hello Mol!   -         Nem számítottunk rád! -         Ki nem hagynék egy ilyen partit! Ilyenkor gyűlik össze a legtöbb jó csaj! -         Na, te se változtál, mióta nem láttalak! -         Hallottam, hogy összejöttetek Dunc-kal!! Hát igen, Dunc haveromnak is mindig volt ízlése! Gratu! -         Köszi. -         Te Molly! Ki az a fickó Amy-vel? -         Amy-vel? Nick Garner. A barátja. -         A barátja??? -         Aha. Végre! – sóhajtottam, mert megláttam közeledni Duncan-ékat. -         Dunc! Haver! Szia! -         Hello Lee! – csapták össze a kezüket, aztán Dunc átkarolt, és megcsókolt - Ugye még nem kezdődött el? -         Nem! De nemsokára szerintem kezdik! Ivan! Lina! Egészben vagytok? -         Ühüm. Igen – motyogott valamit barátnőm, és ide-oda tekintgetett. -         Hol van Amy? – nézett körül Dunc. -         Nyugi, Nick-kel van! – simogattam meg a hátát. -         Az cseppet sem nyugtató, sőt! -         Kezdjünk már!!! – kiáltott fel türelmetlenül Antony, és felállt. Erre James hanyatt-homlok rohant egy gitárral a kezében: -         Nem!!! Nem te fogod kezdeni!!!!!!! Nem engedem!!!!!! Majd én!!!!!!! – lökdöste el Ant-ot és leült a fűbe az erkély alá. Mindenki nagy levegőt vett. Tudtuk, hogy most nagy szükségünk lesz a lélekjelenlétünkre. -         Nick!!! Ha a húgom elájulna, fogd meg, vagy letöröm a kezed!!! – kiabált na vajon kicsoda? J Erre fogták fel a csajok, hogy ni-ni, Duncan visszatért köreinkbe, és elkezdtek felénk oldalazni. Azonban szerencsére, vagy épp ellenkezőleg mielőtt még mellénk érhettek volna, történt egy szörnyű dolog. Ez a dolog nem csupán szörnyű volt, hanem egyenesen rettenetes. Kibírhatatlan kín. James Blunt elkezdett énekelni. Így persze, hogy mindenki azzal lett elfoglalva, hogy befogja a fülét. De hiába! Saját magamon tapasztaltam, hogy hiába szorítottam a kezem a fülemhez. A borzalmas hang még úgy is tisztán hallatszódott. Szegény Hilary, már majdnem sírógörcsöt kapott, hiszen kint állt a teraszon, és bizony eléggé illetlen dolog lett volna, ott mindenki előtt befognia a fülét ráadásul pont neki, akinek szól a szerenád… Azt hittük már sose lesz vége. De hála az égnek ez is bekövetkezett, mint minden ebben a rohadt életben. Ant adott mindenkinek egy kis időt, hogy kifújja magát. Pláne Hil-nek, akit az egyik barátnője legyezgetett egy újsággal odafönn. Lee pedig mellettünk ájuldozott. Ő duplán nehéz helyzetben volt, hiszen most hallotta először Blunt-ot énekelni, tehát még csak fel sem készülhetett erre a borzalomra. Aztán jött Antony! Nála nem volt gitár, mivel nem tudott gitározni. Ő nem ült, le csak megállt az erkély alatt. -         Hilary, igaz ezt a számot nem én írtam, azért remélem, hogy elfogja nyerni a tetszésedet, ahogyan eléneklem! Ha megengeded, elkezdeném – Hil mosolyogva intett, hogy: mehet. -         Ant-nak nagyon szép hangja va… - kezdtem volna mondani, de a torkomon akadt a szó. Antony énekelni kezdett, és… hú, csodálatos volt! Abból a (már bocsánat a kifejezésért) kurva béna dalból egy olyan gyönyörű számot csinált, a puszta hangjával, hogy anyám! Nem csak én csodálkoztam el ennyire, a legtöbb jelenlévőnek a szája is nyitva maradt megdöbbenésében. Miután befejezte, Ant meghajolt, majd tapsvihar tört ki. George pedig (ha nem emlékeznétek rá, ő az iskola újság szerkesztője) elkezdte kattogtatni a fényképezőgépét. -         Most már csak egy kérdés van! – kiáltott fel hirtelen Nick – Hogy Hilary mit mond, ki nyerte az első fordulót! Nem mintha nem lenne egyértelmű, de azért mégis… -         Kicsit tartsd lejjebb az állad! Ez az! Nagyon jó! Egy csábos pillantás! – vette célba George Hil-t – Szuper! Még egy… - és valószínűleg reggelig folytatta volna a fényképek készítését, ha Duncan egy komoly pillantás, és egy nagyon fenyegetően hangzó: „Lehet abbahagyni, vagy különben bajok lesznek!” mondata nem szakítja félbe. Így Hilary végre beszélhetett: -         A nyertes, szerintem… De a vesztes se csüggedjen, mert még lesz két forduló! -         Hil cica, monnyad má’! – kiabált fel Lee, miközben két pofára falta a chipsetJ. De a következő pillanatban majdnem megfulladt, mert Dunc nyakon vágta (szegényke). -         Szóval szerintem… Antony egy árnyaltnyival jobb volt… -         Tessék? – kapta fel Ant a neve hallatára a fejét, mert épp azzal volt elfoglalva, hogy egy újabb autogramot adjon. -         Egy árnyalatnyival??? – háborodott fel egy új Festékes Vödör, egyben Ant fan. -         Öcskös, nyertél!!!!!!! – veregette Sy hátba az új sztárt J. -         Mi? Tényleg??? – vigyorodott el Antony szélesen. -         De csak az első fordulóban – morogta mellettük James, majd az erkély felé fordult – Tündérvirágom! Szép álmokat, és ne aggódj nem haragudtam meg, és ezért még nem szállok ki a versenyből! Puszikállak kicsi margarétám!   Pussz! Xen

2006.09.27. 19:28

nikki: h mondhatod h unalmas?????egyaltalan nem az!!!!!nekem naon teccett, foleg mikor felpofoztad rustyt:P:Dmegerdemelte na d emind1, dunci meg olyan edes!!!!!!!!!!!folytasd hamar!!!!!!!!! Naomy

2006.09.27. 18:52

Nikki: Még hogy uncsi....szerencsére Dunci nem sértődött be nan és kibékültetek. Russ meg tök hülye..és beképzelt!!!! Folytasd hamar!!!!!!!!!! puszi:bebe

2006.09.27. 18:33

Hali! Hoztam a következő részt bár nagyon unalmas szóval ne haragudjatok!     9.rész -Ne… –kezdett el aggódóan nézni szegénykém -Mit képzelsz? –vágtam pofon mindenki előtt Rusty-t de, senki nem nézett oda -De, hát… te is akartad nem? –nézett nagyot -Nem, nem akartam. Nem rád mosolyogtam hanem… valaki másra. –néztem másfele -Oké, rendben ne haragudj… nem nincs rendben! -Mivan? -Vald be, hogy tetszem neked de, te félénk vagy. Időre van szükséged, és én megadom ezt neked. -Mi a bajod? –hunyorítottam össze a szemem -Jaj drágám, nyugi… értem a szitut. –elindult Brad felé -Hey, váá… rj. –csaptam a térdemre majd forgolódni, kezdtem és Duncan-en akadt meg a szemem, amint néz majd fel, megy a lépcsőn és utána eredtem -Várj Dunc! Várj! -Mire? Hogy nézzem amint Rusty-val smárolsz? -Rusty tök hülye. Én… én nem akartam h megcsókoljon. Rád mosolyogtam az a tetű, meg azt hitte rá és megcsókolt. Utána pofon vágtam. Gondolom, azt már nem láttad… -Nem, azt érdekes nem. -Dunc… ne így kezdjük el. Nem vagyok egy kis könnyelmű nőcske. Duncan nekem te tetszesz és nem az, az izomagyú Russ. –mentem közel hozzá és a mellkasára tettem a kezem -Biztos h nem tetszik? –nézett cukin -Nem. –adtam a szájára egy puszit –Van egy olyan érzésem h Rusty nem fogja feladni egy könnyen. -Szerintem se, de ha kell harcba, szállok vele… érted. –adott egy csókot -Nem kell, mert nekem te kellesz, és most menjünk le együtt… ketten. -mosolyogtam -Oké. -megfogta a kezem és visszamentünk a nappaliba pont mikor Lee kiáltott -Ajándékozáááááááááááás!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -Jól van, na megyünk. –mondta Chris –Nem kell úgy ordítani édes. –simizte meg Lee arcát -Ahha… -csorgott a nyála a kis pasinak -Olyan kíváncsi vagyok, mit kaptam tőletek. –izgult Emy -Ki lesz az első? –néztem körbe -Majd én! –mondta Lee és oda ment Emy-hez –Ez az én kis szerény ajándékom. Boldog szülinapot. –nyomott a kezébe egy sárga zacsit -Köszönöm. –adott Lee arcára egy puszit –na nézzük… aaaaa, jaj de édi! Egy kis macika és egy lánc. Köszönöm édsem! –ölelte át Lee-t -Most én jövök. –ment oda Dunc –Boldog szülinapot. –adott egy puszit Emy-nek -Köszönöm. –belenézett a zacsiba –Ismét egy plüss maci és egy… jajj egy közös kép a haverokkal és… és alá is írtátok! A te ötleted volt? -Persze. -Jaj köszi. –adott Dunc-nak 1 puszit -Én jövök!! –mentem hozzá –Boldog szülinapot! –nyomtam az arcára egy cuppanóst -Köszi édes. Na mit kapok tőled? Jézus, meghalok egy Coco Chanel meg egy fülbevaló és… naná h egy maci. –nevetett -A fülbevaló ezüst szóval becsüld meg, és hord nagyon sokszor. -Miért? –tette be a fülébe -Mert ez a kínai jel azt jelenti szerelem. -mosolyogtam -Nah az el kéne. Mindenki oda adta az ajándékát majd lekapcsoltuk a villanyt és a disco fény vette át a helyet. Táncoltunk Dunc-al legalább fél, 1 órát zsinórban. Legszívesebben már a ruhát téptem volna róla de, azé uralkodtam magamon. Csak 16 vagyok, nem viselkedhetek úgy mint egy 20 éves. Az első lassú szám nem más volt, mint az I’ve had time of my life.  Imádom azt a számot. Olyan jól esett az a tánc. Dunc testéhez simultam és a fejemet a vállára tettem. Simogatta a hátam és néha adott egy puszit a nyakamra. Minden lassú számot így éltünk át, mintha csak mi lennénk akkor a helyiségben. Éreztem hogy ennél már csak jobb lesz, az idő elteltével. Pusszi: Nikki

2006.09.24. 11:44

anny:vegre itt a kovi resz:Dhat en is ott lettem volna a bulin es folyton duncit bamultam volna, olyan edes!!!!!!!!!!!!!!!!!na meg a versenyek is jok lehettek:DDDDDDes van par tippem h miket almodhattal:DDDDDDfolytatast hamr!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Naomy

2006.09.24. 09:37

Anny: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!Hát én is scak Dunc szemeit bámultam volna egész este!!!:DDDDDDDDDDDDDDDD kivi lettem volna mit is álmodtál:PPPPPPPPPPPPPPna de itt abbahagyni.......Folytasd hamar!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! puszi:bebe

2006.09.24. 00:18

13-rész Helloka, bocs hogy eddig nem irtam, itt egy kis emlékeztetö az elöző részböl, : Még visszamentem dolgozni egy kicsit, a stúdióból estefelé mentem ki, mikor szembe jött velem Sy. -          Szia hát te itt vagy ? gyere ma lesz nálam egy buli – húzott magával -          Szia, hát ma ez nem fog menni, nagyon fáradt vaggyok… -          AZ nem kifogás!  hívhatod a barátodat is… na léccike gyere már…….. -          Nahh, jóóóó. -          Na végre. -          Hova mész ? -          Hát hozzám… -          De szolnom kell Jacknek -          Majd nálam felhivod – na gyere -          Hátt jjo. Synál már gyültek az emberek, mikor megérkeztünk, fellhivtam Jacket, utána meg leültem a konyhábn, Üldögéltem egymagamban, és csak néztem magam elé. - SZIA.- ilyesztett meghátulról a hang - Dunc! Te …., te…., én …?? - közben felé fordultam, ahol az egymagában üldögélö duncot pillantottam meg - Bocsi – mosolyodott el – kérsz valmit inni?? De mielőtt válaszoltam volna a kezembe nyomott egy pohár tequilát- tessék! Ezután Lee viharzott be a konyhába, aki kicsit piás volt már( enyhe kifejezés) Csak annyit láttam, hogy beimbolyog  speizba, aztán felszabdult képpel jön ki. -          Lee , te meg mi a fenét csináltál a speizban? -          Az nem a wc volt? -          Neeem. -          Na mind1 - de ezt már csak kintröl hallottuk -          Nem megyünk ki ?- váltott rögtön témát dunc -          De, menjünk. Ahogy kiértünk a konyhábol Jacket pillantottam meg. Aki ahogy megelátott odszaladt hozzám és adott egy puszit a számra. -          Syaaa. -          Hy Ahogy Dunc észrevett minket együtt rögtön közbe is szolt: -          Bocs én nme is zavarok- es már el is tünt… Mintha eszre se vettük volna, hogy dunk elment, folytattuk a beszélgetést -          Hiányoztam ? -          Igen, nagyon – mosolygott, es a nyakamat kezte el csokolgatni  Épp egy lassuszám jött, és Jackkel elkezdtünk táncolni, átfogta a derekamat, én meg ráhajtottam a fejem a vállára. Észrevettem ahogy Dunc ott ül egymagában, és kicsit megsajnáltam szegényt. Minta érezte volna hogy őt nézem, ő is rámnézett. Olyan kis ártatlan képet vágott, olyan aranyos volt. És akkor eszembejutott az a gondolat hogy mi van ha érzek valamit dunc iránt. Később, miután abbahagytuk a táncolást Jackkel, összeültünk páran beszélgetni, haverok. Én pont szembe kerültem Dunccal, és ö folyton engem bámult. Jack fogta a kezem, meg puszikat nyomott az arcomra, de én is folyton csak duncot bámultam és azon gondolkoztam, hogy hogy lehet valakinek ilyen kék szeme. A többiek beszélgetésére szinte nem is figyeltem, hogyha pl ilyet mondtak hogy: Milyen arik vagytok Jackkel. Csak mosolyogtam egyet, de közben elvesztem dunc szemeiben. Akinek már ettől mosolyra derült a szája. Ezt a szép pillanatot Jack zavarta meg azzal, hogy elkezdett hesegetni a kezével a szemem elött. -Itt vagy ? Ugy elbambultál. Ekkor már ránéztem,  ö meg megcsókolt.Ezzel be is fejezödött dunccal a kis szemezgetésünk. Az este további részeiben Lee polyénjai tartottak ébren mindenkit. Olyan hajnali 3körül kezdett teljesen beindulni a buli, volt itt minden:, sörivó,böfögő, fingó- verseny, amiket had ne mondjam LEE talált ki… De ki tudja még mik lttek volna ha tovább maradok… Ugyhogy inkább elhuztam a csikot, bemondtam az unalmast, Jack még ottmaradt, Sy meg fölajánlotta hogy hazavisz. Mikor leparkolt az ajtó elött, váraltlan kérdés tett föl: Mi volt veled ma? -          Hogyhogx mi volt? – kezdtem kicsit értetlenül mosolyogni. -          Olyan fura voltál. -          Csak fáradt voltam a bulizáshoz. -          Bizti? -          Ahhha, persze.- nyomtam egy puszit az arcára – na szia, és kössz hogy elhoztál. -          Nincsmit , hy. Este folyton Dunc jutott az eszembe, és valószínű vele is álmodtam, mert reggel még eszembe jutottak álomfoszlányok duncrol…   Anny

2006.09.23. 21:48

Nikki: sorry..kicsit(nan) vak vok:))))))))))))Hogy én azt köcsög Russ-t hogy meg verném...barom...vagy inkább csak egy nagy kupac szerencsétlenség, mint Xen törijében Blunt?:DDDDDDDDDDDDDDDFolytasd hamar!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! puszi:bebe

[Friss hozzászólások] [1338-1319] [1318-1299] [1298-1279] [1278-1259] [1258-1239] [1238-1219] [1218-1199] [1198-1179] [1178-1159] [1158-1139] [1138-1119] [1118-1099] [1098-1079] [1078-1059] [1058-1039] [1038-1019] [1018-999] [998-979] [978-959] [958-939] [938-919] [918-899] [898-879] [878-859] [858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [Korábbi]