Új bejegyzés Frissítés

2006.08.12. 11:16

2-rész Maxel megreggeliztünk,pontosabban megreggeliztetett, én meg közben arról faggattam, hogy mi a meglepi. - Majd meglátod… - Naa, ne csináld máár Közben kimentünk a házból, hogy elinduljunk az egyetemhez, de a kapu előtt parkolt egy moci. - Ki parkolt ide? Ez kapubejárat!Nem hiszem el! -mérgelődtem - Boldog szülinapot kicsim, a moci a tiéd! -közben puszit adott a fejemre és odaadta a slusszkulcsot - Uristen!... de hiszen ez… Uristen!... kösz…önöm Még vagy 5 percig nem tudtam mit mondani… - Jézusom, elfelejtettem, hogy mikor van a szülinapom… - Megesik az ilyen. - Ha az én kis drágám nem emlékeztet talán most se tudnám. Na akkor próbáljuk ki!-mondtam, közben odarángattam maxet a motorhoz, aki addig az én reakcióimat csodálta… Felültünk a mocira és már indultunk is , a suli elött mindenki irigykedve nézett ránk… (Mi vagyunk az élő példa hogyan lehet egy pár egyszerre gazdag és boldog isJ) - Szia kicsim, -csókólt meg max -délután találkozunk - Ok, szia, szeretlek - És Max!... - Igen kicsim? - Ugye tudod, hogy nem kellett volna…. - Ugye tudod, hogy szeretlek - adott a számra egy puszit - Én is ,szia Miközben odaértem a suli bejáratához azon gondolkodtam, hogy egyre jobban szeretem Maxet, és hogy milyen édi… és vett nekem egy mocit…. mígnem véletlenül a barátnőmbe ütköztem, (…közben max is elment a haverjaihoz) - Szia kathe! ne haragudj, hogy nekedjöttem - Szia jenny! Semmi baj, képzeld Új pasi! - Képzeld kaptam egy motort MAXtől! - Ne máár!, komoly? Az a pasi egy Angyal - Tudooom, ne is mond, …na de ki a szerncsés, aki megismerhetett téged? - Most akarlak bemutatni neki! - Odass! Ott jön… - Olyan kisfiús, nem?… de azért ariJ - Ugyee…. Közben ide is érkezett hozzánk… - Lee, szeretnélek bemutatni valakinek! Ő itt a legjobb barátnőm, jenny! - Szia-puszilt meg - Szia Éreztem valami hihetetlen kedvességet az arcában, ahogy mosolygott és ahogy rám nézett. - Héé egyenlőre ő még az én pasim!-szólalt meg Kathe - Mos mi vaan? Rá sem nézhetek?-(mit ne mondjak ,télleg bámultam) - ÍGY nem! - Mér hogy néztem?... - Én is itt vok nem gondJ, héé tudom hogy cukii vagyokJ-szólalt meg lee  angyali tekintettel - Meg egy kicsit egoista, nem?- montam nevetve - Ezt ki kérem magamnak, Kathe ugye hogy nem vagyok egoista….? Még az első előadás előtt volt annyi időnk, hogy megigyunk egy kávét és közben dumáljunk - Héé, jutteszembe, holnap bulizunk, Jenny neked is jönnöd kell- szólalt meg Lee - És Maxet is hozd el- egészítette ki Kathe - Ki az a Max?- kérdezte Lee kicsit féltékeny hangon - A pasim…- néztem Leere megbánó tekintettel - Héé, ha ezt tovább folytatjátok én szakítok Leevel , esküszöm! -Kathe - Jólvan kicsim ,nyugii- közben lee megpuszilta Kathe-et - Szóval a buli holnap, este 9kor, nálunk –Lee - Okéé, megpróbálok ott lenni... - Nem! Neked jönnöd Kell!- Lee - És hozd MAXet IS- idegeskedett Kathe - Jó, jó nyugi,…ígérem ott leszünk Ezután bementünk az első órára…. (Gondolom az nem érdekel titeket, hogy bent miről is beszéltek), szóval amint kiléptem a teremből, nekem jött vagy 5 hülyegyerek és kilökték a kezemből a cuccomat… kis hülye elsőévesek, mit futkároznak a folyosón, mint az óvodások-gondoltam magamban és közben vettem föl a cuccaimat Éreztem, hogy valaki odajön hozzám és kérdezi tőlem hogy segíthet-e? - Igen, köszönöm szépen, tudod csak nekem jött pár idióta…. A kezembe adta a könyveket, és akkor vettem észre, hogy milyen gyönyörűszép, kék szemei vannak…  Anny

2006.08.12. 08:02

Nikki: Végre itt vagy!!!:) Olyan rég volt már az előző rész, de érdemes volt várni!:D Folytasd hamar!!! puszi:Tina

2006.08.11. 22:40

Nicola: végre újra köztünk!!!! Nagyon jó lett, hozd hamar a kövi részt! Noémi: Te mikor folytatod? :) Jane

2006.08.11. 22:16

Nikki:udv megint:Dsztem tok jo lett ez a resz is:Dorulok h dunk rendbe jott es h minden jol megy koztetek:Dna de kivi vok mikor lesz az eskuvo:DDDhamar folytasd:D:D blue_noemi15

2006.08.11. 21:55

Hoztam a következő részt csajok! Mindenkinek nan-nan-nan-nan jó a törije!!! Imádom őket és titeket is!!!!   31.rész Bementem hozzá és ott feküdt tehetetlenül, és csövek lógtak ki belőle. Rosszul lettem ettől az egésztől. Oda mentem hozzá, megsimogattam az arcát. Reménykedtem, hogy talán most felkel, és azt mondja, jól vagyok, mehetünk de, nem. Már vagy 30 perce bent voltam de meg se mozdult. Megfordult bennem hogy az eséstől nem tud majd járni, vagy kómás vagy, nem tudom. Az orvos is csak annyit mondott hogy fel fog épülni ne féljen. Már hogyne félnék. Ezekkel, a gondolatokkal megint csak elaludtam de most semmi kép csak a nagy sötétség. 20 perc múlva a nevemet halottam meg. Nyöszörögtem majd a szemeim lassan kinyíltak. Körülnéztem de sehol senki. Megrántottam a vállam majd behunytam a szemem és akkor megint szóltak. -Van itt valaki? –felálltam a székből és felkaptam a pulcsim –Hahó! Hát ez nem igaz… kezdek bedilizni. –oda mentem Dunc-hoz –Szia édes. Remélem… -Nici… -na ekkor a szívem valami iszonyat nagyot dobbant -Dunc? Jaj, drágám szólalj meg! –mesímogattam az arcát -Jól vagyok…-mondta bágyadt hangon -Persze hogy. Jaj Dunc mit csináltam. Nem kellett volna. -Nem csináltál semmit én voltam a hülye mert neki ugrottam. Mondtad hogy hadjuk abba, de nem. Ne haragudj. –sírni kezdtem majd a fejemet a fejére hajtottam -Most már minden jobb lesz ez biztos. -Igen de, kérlek ne sírj. Az senkinek sem segít. -Tudom. –töröltem le a könnyeimet –Csak úgy jön. -szipogtam -Na jó kicsim. Én felkelek. -Na, na, na! Nem mész sehova! –a kezeimet a mellkasára raktam és visszatartottam a felkeléstől -Jaj ne már édes! Makkegészséges vagyok! De tényleg! –nézett azokkal a kutya szemeivel -Persze, persze. –kinéztem az ajtón -Kit keresel? -A dokit. Azt mondta, hogy ha felébredsz, akkor szóljak neki. -Adj egy csókot. -Mit? –mosolyogtam -Egy csókot. Olyan rég kaptam már… Oda mentem és egy hatalma csókot adtam neki közben a doki is megérkezett. Mondta, hogy semmi baj nincsen csak sok pihenés, kell neki. 1 hétig még bent volt a korházban. Sok minden történt Dunc balesete előtt. Csak úgy jöttek a dolgok. Összevesztünk majd néhány hónappal később ugyanaz lesz a munkahelyünk. Ismét csak összejövünk, anyám hirtelen férjhez megy, na meg persze Hannah és Lee is összejött. Találkoztam a kiskori szerelmemmel, aki ki lökte a mostani szerelmemet az ablakon. Hát ez szép. Na de a lényeg hogy most már minden oké. Dunc-al összeköltöztünk vagy már 10 hónapja. Egyszerűen fantasztikus minden. Mondjuk, az kattog az agyam nap, mint nap hogy mi lenne, ha megkérné a kezem. Húúú jó lenne… ha erre gondolok csak nevetni, tudok és feláll a szőr a hátamon. Biztos jó lehet de, lehet, lehet, hogy még nem akarja összekötni velem az életét. Az első lépést már megtettük hogy összeköltöztünk de, ez a házasság dolog kicsit meredek. -Szerintem az! -Jaj ne már Nici! Tök klassz lenne! Házasság aztán gyerek! Olyan meseszerűen hangzik. –áradozott Cloe -Lehetséges hogy az de, szerintem akkor is gyors lenne. -Mi lenne gyors neked? A fejedre estél? Már 10 hónapja és 1 hete boldogok vagytok együtt! Döglesz azért a pasiért és ő jobban érted, szóval nem tudom, mit pattogsz… kérsz kávét? –az utcán sétáltunk és Cloe bemutatott egy kávézóba -Aha jöhet. –beültünk és kértünk 2 kávét -Figyelj te csaj. Úgy is megkéri egyszer a kezed. Ezt nem kerülöd el. -Nem is akarom. –mosolyogtam -De a gyerekek, az nem lesz piskóta! -Óó te már ennyire látod jövőnket? -Persze! Most hol van? -Fogalmam sincs de, van egy olyan sejtésem hogy Sy-al és Ant-el. -És Lee és Hannah mikor jönnek haza Párizsból? -Na látod erre én is kíváncsi, vagyok! –nevettem -Ők is aztán olyan szerelmesek. Náluk is lesz esküvő. Csak már az a kérdés hogy kié lesz előbb. -Te be vagy lőve. -Neeeeeeeeeem. Ha nekem nem lesz esküvőm, akkor másokét szívesen elképzelem. -Nekünk se lesz. -Még… -Még… köszönjük. –a pincér kihozta a kávékat és elkezdtünk iszogatni -Tudod mit. Lepd meg. –tette le a csészéjét -Hogyan? -Mondjunk, mintha az első estétek lenne. Éreztesd vele hogy te is mindent megteszel érte. Gondolj vissza akkor mit éreztél és legyen olyan. -De, hogy csinálljam? -Tudod azt te. Egyébként is nem én voltam ott. -Gondoltam. –megittuk a kávékat, elbúcsúztunk puszi, puszi majd haza siettem és előkészítettem a terepet Puszi: Nikki

2006.08.11. 21:44

anny:nekem bejott mar az elso resz is:Dsztem megeri folytatni:Dkivi vok mi a meglepi:D:D puxi blue_noemi15

2006.08.11. 21:16

Sziasztok, én is elkezdenék egy törit, itt egy kis bevezető: 1-rész A nevem Jenny Smith. Londonban élek, és a Harvardra járok. Most 21 éves vagyok, és szeretnék újságíró lenni. Vidám gyermekkorom volt, de  szüleim autóbalesetben meghaltak, mikor  18 éves voltam, ezt nagyon nehéz volt feldolgoznom. Egy ideig a nagyszüleimnél éltem, de aztán összeszedtem magam és visszaköltöztem a szüleim házába, ők ugyanis mindent rám hagytak, mivel egykének születtem. Nem tudtam megmaradni ott, mert folyton eszembe jutott anyu és apu emléke. Ezért eladtam anyuék házat és a közelben  vettem újat.  Az új házamban most pedig a barátommal, Maxel élek. Max mindig nagyon aranyos volt velem, támogatott mindenben amikor a szüleim meghaltak . Együtt jártunk gimibe is, elöször csak haverok voltunk aztán jött a többi…, és most egy egyetemre is járunk.( Maxről külső leírás: szőke haj, kék szem, izmos test, szóval szőke herceg fehér lovonJ) Jaa, Maxel nem vagyunk házasok és egyenlőre nem is tervezünk ilyet…   Reggel arra ébredtem hogy Max csókolgatja a nyakam, persze rögtön felébredtem. -jaj kicsim, nem akartalak felébreszteni-közben cukin nézett rám -tudod milyen jó így ébredni?-mondtam mosolyogva Max fölé hajoltam és elkeztem csókolgatni, max két csók közben elmonta mennyire szeret. Max annyira elkezdett utána nyomulni, hogy félre kellett tolnom. -khöö,köhhm MAX nem kapok levegöt! -ne haragudj,de legszívesebben összelakatolnám magunkat, hogy mindig együtt legyünk -arii vagy- közben beletúrtam a hajába-de most megyek lezuhanyozni -én is mehetek?- kérdezte cuki pofival -csak akkor ha utána csinálsz egy nagyon fini reggelit-mondtam -nekem te vagy a reggelim-modta és közben ezerrel vigyorgott -szóval? Csinálsz vagy nem? -igen, persze- közben hátulról átölelt és ujbol csokólgatni kezte a nyakam, utána megcsikizett, én meg elkezdtem sikítozni -Max fejezd már be! Tudod, hogy csikis vagyok. Ahogy ezt kimondtam Max nekinyomott a fürdő ajtajának , én rögtön elhalgattam, közben Max szemébe néztem, Max levette a pólóm, közben ezerrel csókolt. Jajjj imádom ezt a pasit- gondoltam. Fürdés közben állandóan csókolóztunk, max közben tapizott. Utána mondtam Maxnek, hogy mosmár télleg normálisan le akarok tusolni, és csodák csodájára tudomásul vette, kiment a fürdőből. Mikor befejeztem a fürdést lent fincsi illatokat éreztem. -Maaax te kis konyhatündér!- mondam mosolyogva Max csak mosolygott, én meg leültem a kajáló pulthoz. -Maaax ugye tudod hogy szeretlek?- közben Maxet néztem Max megint csak mosolygott.(kis cuki) -Maaax mondj már valamit! -Van 1meglepim!...-monddta mosolyogva   Anny voltam, szóljatok ha teccet mer akkor folytatom,ja amugy lesz benne blue, már ha akarjátok hogy folytassam Mindenkinek a törije nagyon király, csak így továbbJ

2006.08.11. 18:36

xen:az utolso resz is naon szupi lett, igaz en is majdnem sirtam, de jo hogy a tobbiek jol elvoltak:) bebe:sztem sem lett uncsi, de akkor most kivel leszel??hamar folytasd:D blue_noemi15 en ma este folytatom, tegnap es ma delutanig nem volt nettem:S:S:S

2006.08.11. 14:02

bebe egyátalán nem lett uncsi, nekem teccet, chris akkor most összejön robbieval?

2006.08.11. 00:04

Hy, everybody! Itt a kövi részem. Sztem uncsi lett...   31.rész   Mikor reggel felkeltem, egy nagy vigyorral találtam magam szembe. Azaz Dunc nagyon vigyorgott rám. -Jó reggelt.-vigyorgott -Reggelt. Min vigyorogsz így?-kérdeztem-Mit tettél? -Miért gondolod, hogy tettem valamit?-kérdezte még mindig vigyorogva -Mert Dunc is így szokott vigyorogni, ha valami rosszat csinál.-mondtam -Akkor rám hasonlít.-mondta nevetve -Akkor most lebuktál. Szóval csináltál valamit. -Igen. -Mit? -Az titok. -Na mindegy. Nekem most nincs túl sok időm.-ültem fel az ágyon és szememmel kerestem a tegnap szétdobált ruháimat -Ne csináld már ezt.-húzott vissza-Ma csak veled akarok lenni. -Örülök neki, hogy jól érzed magad velem, de nekem még anyai teendőim és munkám is van.-mondtam és most már végleg kimásztam Dunc mellől -Tudod miért rossz a kapcsolatunk? -Miért?-öltöztem fel -Mert te nem is teszel semmit annak érdekében, hogy együtt maradjunk. -Mivan? -Látod? Most is elmész, ahelyett, hoyg az egész napot velem töltenéd. És rideg maradsz.-mondta-Úristen!!! -Most meg mi van? -Te csak kihasználsz engem. Csak a szexre kellek. Ugye?-nézett rám ijedten -Hát persze. Mert én férfiből vagyok.-mondtam-Ez nem igaz. Te használsz ki mindenkit. -Ezt meg honnan veszed? -Tudod, olvasok újságot.-mondtam-Don Juan! -Az újságok azt írnak, amit a hülye olvasók hallani akarnak.-jött mögém és ölelt át, miközben finom csókokkal borította el nyakam -Ezt nem kéne.-bontakoztam ki öleléséből -Miért?-kérdezte cukeen -Mert ez nem megy. Nekem is van munkám, neked is van. És mindig utazunk mindketten. Sosem lennénk együtt. -De ez ellen tehetünk. -Mégis hogyan? -Ha valamelyikünk ott hagyja a munkáját. -Ezzel most arra céloztál, hoyg hagyjam ott a munkám?-kérdeztem, mire ő szaporán bólogatott-Erre nem is számíts. A srácok nagyon számítanak rám és szeretik Dunc-ot is. -Mint amikor a múltkor elveszítették? -Most ezt muszáj volt felhoznod, mi?-néztem rá szúrósan-Te sem vagy jobb. Ők tényleg nagyon szeretik Dunc-ot, pedig hárman fiatalabbak, mint te. Szerintem ők már rég kész lennének az apaságra, míg te ha 18 évesen azt hallottad volna, hogy gyereked lesz, rohantál volna ki az életedből. *** -Mi tennétek akkor, ha valaki megmondaná, hoyg terhes tőletek?-mondta Daniel -Hülye vagy haver? Használok gumit, rendes hívő ember vagyok. Nme cseszhet ki velem az élet.-mondta Ryan -Ry, tőled aztán senki sem várt komolyabb választ.-mondta Tom -Hé, ez tök komoly volt.-mondta komolyan, mire mindenki elkezdett röhögni -Most komolyan mit tennétek, ha tényleg ez történne.-kérdezte meg újból Daniel -Én nagyon szeretnék már egy kisbabát.-mondta Robbie és Dunc-kal játszott -Valami férfiasabb válasz? -Cseszd meg.-vágta hozzá Dunc egyik játékát -Robbie, ne légy ilyen ingerült. Ez nem tesz jót a férfiasságodnak. Mindig nyugodtnak kell maradnod és akkor mindig rendben megy az ágyban.-mondta Richy -Te belőtted magad?-kérdezte Ryan -Most nem.-mondta -Hol van már Christy?-kérdezte Robbie -Robbie, annyiszor elmondtuk már, hogy úgy se lehet semmi közted és Christ között.-mondta Tom -Honnan veszitek? -Tegnap Dunc apjával találkozott. Nem hiszem, hogy csak beszélgettek.-mondta Richy -De... -Haver. Dunc-nak rendes család kell.-mondta Dan -Pontosan. És én már 28 vagyok. Éppen elég érett ahhoz, hogy családom legyen.-mondta-Christy-nek meg egy rendes férfi kell. Nem holmiféle kamasz.   puszi:Tina(alias bebe)

2006.08.10. 10:55

Xen: Tök jó lett ez a befejezés. A végén már majdnem sítam, de végül sikerült visszatartanom Már várom a másik befejezést!!! puszi:bebe(Tina)

2006.08.10. 10:26

blue noemi15: tök szupi volt ez a legutóbbi rész (nem mintha a többi ne lenne az :) Pici baba :))) Örülhettek :) Folytatást követelek! bebe: ááá ez a rész :))))) Nem is kell mondjam beindult a fantáziám :))))) Ez lett a második kedvenc részem a töridből (az első az amikor a "srácaid" a parkban hajkurásszák kicsi Dunky-t :)) Folytasd te is hamar! Puszka! Xen

2006.08.10. 10:19

Sziasztok csajok! Itt lenne a befejező rész!   24. rész   Duncan-re egy arra járó halász bukkant rá. Apámat értesítette, mivel az ő hadseregében szolgált. Mindkét halálhír megdöbbentette a város lakóit. Alfonso nem vállalta Duncan temetését. Viszont Jen, Vicky, és Antony segítségével jöhetett létre az, hogy egy sírba kerüljünk, egymás mellé. Sőt még azon a síron egy kis táblácska megemlékezett, a meg nem született kisbabánkról. Nem sokkal arrébb volt a Dunc anyukájának a sírja is (Fiona James szül. Fiona Inglis 1758-1799) A temetésen, csak a szűkebb családi kör vehetett részt, az én részemről természetesen, mivel Duncan-nek nem voltak hozzátartozói. Vicky Antony-ra borulva sírt, nem úgy, mint apám, ő egy könnycseppet sem ejtett, és jele sem volt annak, hogy érzi miatta történt az egész. Hugi mikor a szertartásról visszaért a házba, egy a Lee házában dolgozó cseléd várta: -         Kisasszony! Elnézést, a kedves nővére, nyugodjon békében, egy levelet küldött önnek, azon a szörnyű napon, de elfelejtettem odaadni, mert annyira megdöbbentettek a történtek, és… -         Add ide kérlek! – kapta ki Jennifer a kezéből a levelet. Hiszen ez választ adhat a kérdésre. Ott helyben, felbontotta.   Drága hugicám! Bocsánatot kérek tőled azért, amit tenni fogok! Hidd el, nagyon szeretlek, és téged esik a legnehezebben itt hagynom. De én már nem tudok így élni. Duncan meghalt.   -         Mi??? – kiáltott fel Jen, de tovább olvasta a levelet.   Ezt Lee közölte velem, alig fél órája. Meghalt az, aki a szívemben lakott, és az én lelkem is vele halt. Eddig se volt sok értelme az életemnek, most már végképp nincs miért élni. Te tudom, hogy tudsz gondoskodni magadról, és boldogulni fogsz az életben, és ezt tiszta szívemből kívánom is neked! Ahogy te is mondtad nekem: „Legyél, nagyon boldog!”. Remélem neked legalább sikerül. Ölellek milliószor, ne feledd, én mindig veled leszek, és vigyázni fogok rád, anyuval együtt! Szeretlek:   Jess     U.I: Sok örömöt neked és Lee-nek a babához! - Nem – kapta szája elé a kezét hugi – Nem, ez nem lehet! – és hirtelen megpördült a tengelye körül, valaki megérintette hátulról a vállát. - Én… - kezdte Lee, de nem tudta befejezni. - TE UNDORÍTÓ ÁLLAT!!!!!!! TE MOCSKOS, SZEMÉT, DISZNÓ!!!!!!!!! – ütötte-vágta Jennifer a férfit, miközben szeméből patakzottak a könnyek – MIATTAD HALT MEG!!! MIATTAD HALT MEG A NŐVÉREM, DUNCAN ÉS A GYEREKEM IS!!!!!!!! - Nem, én nem… - csuklott el Lee hangja, és tört ki belőle is a sírás – én nem akartam, én tényleg nem akartam, bocsáss meg nekem! - Soha! Érted, SOHA!!!! - De én szeretlek! - Hazudsz!!! Viszlát Lee. - Hová mész? - Franciaországba. Messze tőled – viharzott fel Jen a könnyeit törölgetve az emeltre csomagolni. George, elkísérte Vicky-éket a nagymamáig. (Még mindig haragban voltak, ezért volt ez szokatlan). Aztán mikor Vikk Antony-ra támaszkodva, és pityeregve, be akart menni a kapun, apja megállította: -         Kislányom! -         Apa, ez nem a legmegfelelőbb alkalom… -         De én szeretnék veled beszélni! Négyszemközt – unokatestvérünk letörölgette a könnyeit egy zsebkendővel, és csak annyit mondott: -         Rendben – majd ő és George, bementek a nappaliba. -         Legyünk újra jóban – kezdte nagybátyám – Tudom szörnyű, de a keresztlányom halála kellett ahhoz, hogy rájöjjek, ez így nem mehet tovább. Ha veled történt volna ez… én nem is tudom mit tettem volna! És ki tudja nem következett e volna be, ha nem ellenkezel velem szemben, és nem költözöl össze azzal a… azzal a… szóval azzal a fiúval. Nem szeretnélek téged elveszteni. Remélem megérted! -         Persze, apu! – ölelte meg Vicky – Legyen olyan mint régen. Bárcsak minden olyan lehetne… Talán ez nem a legvidámabb befejezés…  A szomorúságot talán enyhítheti az a tény, hogy Vicky fél év múlva hozzá ment Antony-hoz, majd három kislányuk és egy kisfiuk született. Az első két kislány szakasztott unokatestvérem volt, sötétszőke hajjal és igen erős személyiséggel :) a két kisebb pedig le sem tagadhatta volna az apját szendék voltak, és sötét hajuk volt amik kis mókusszemekkel párosultak :) Jennifer… végül az ő élete is rendbejött. Egy éve élt Párizsban, amikor Lee hirtelen utána utazott, és visszahódította. Igen, Lee egy teljesen más ember lett. Szerette Jen-t, és ezt végre igazán ki is mutatta. Ők is összeházasodtak, és a kis Ryan-ek sem maradtak el :) Két fiú és egy lány… Huginak sokáig lelkiismeret furdalása volt miattam, de később rájött: én örülnék a legjobban ha tudnám, nagyon boldog…   Vége   Köszi szépen az eddigi véliket! Legközelebb hozom a második féle befejezést :) Puszi nektek! Xen

2006.08.10. 08:37

Jaj, lányok!!!!!!!!!!!!!Mindekttőtök törije szuper!!!!!!!Hamar a folytatásokat!!!!! Jane

2006.08.09. 21:50

bebe:nah ez olyan szuper resz volt:D:Dmindketto, annyit rohogtem Lee hulyesegjein:D a szexreszbe meg teljesen beleeltem magam:P:P:Phamar folytasd!!!!! blue_noemi15

2006.08.09. 21:46

Noémi: Wááá, tök jó lett ez a rész is.Dunky is tök cukee, de....de nem volt benne szex!!! NEM VOLT BENNE SZEX!!!!! Folytasd hamar!!! puszi:bebe

2006.08.09. 21:38

30/2.rész   -Hol van már?-türelmetlenkedtem a hotel előtt, hisz csak egy szexis babydoll volt rajtam, azon meg egy hosszú kabát. Ekkor meg egy merci állt meg előttem -Szia.-mondta Dunc -Szia.-ültem be az autóba-Mi tartott ennyi ideig? -Lee már megint nem volt egészen ép elméjű.-mondta -Értem. Nézd mi van rajtam.-mondtam és kigomboltam a kabátot -Hú, de szexis.-nézett végig rajtam -Látom, tényleg nagyon tetszik.-mondta és a merevedő farkát vettem kezelésbe -Christy, ne most.-mondta és próbálta eltolni a kezemet, aminek már a zipzárjával szarakodtam-Oh igen, ne hagyd abba.-csukta be a szemét -Dunc, azért figyelhetnéd az utat. -Inkább álljunk meg itt.-mondta és leparkolt egy kevésbé forgalmas utcába -Gyere te állat.-csókoltam meg-Olyan kicsi ez az autó.-néztem a hátsó ülésre -Kibírod hazáig? Csak 5 perc.-mondta -Oké.-gomboltam vissza a kabátom És csodák csodájára tényleg öt perc volt. Csapódott az ajtó és már estünk is egymásnak. -Csináljuk itt.-mondtam és a kanapéra feküdtem -De fent nagyobb az ágy.-mondta -De én már nem bírom ki odáig. -Akkor felcipellek.-és már fel is kapott -Oké.-mondta és vadul csókoltam, míg nem értünk el a „nagy ágyas” szobáig -Tégy magadévá!-dobtam le magamról a kabátot -Oké.-vigyorgott kajánul Lerángatta rólam a finom kis anyagot, mi a testem takarta és már neki is állt a „munkának”. Megint csak a legjobbat hozta ki magából. Aztán én voltam a soron és kezelésbe vettem a dákóját. A végével játszadoztam, amire ő mindig csak mondta, hogy az egészet kapjam be. Végül már nem bírtunk magunkkal és végre egymásié lettünk. Én csak elmosolyodtam, hogy Dunc milyen édes, amikor élvez. Egyre gyorsabban és ütemesebben csinálta. Pózt váltottunk és most én lovagoltam Dunc-on, ő meg csak a melleim simogatta. Nagyon jó volt, ahogy velem együtt mozgott. Egyszerűen, mintha a mennyben jártam volna. Végül mindketten fáradtan, lihegve és kielégülten feküdtünk egymással szemben. Dunc finoman simogatta az arcom, én meg csak néha-néha egy csókot leheltem ajkaira. Végül így, egymás karjaiban tértünk nyugovóra.   Puszi:bebe

2006.08.09. 21:36

nah itt a kovi resz 29.rész - Terhes??- néztem nagyot. - Igen, ön egy hónapos terhes.-mondta az orvos. - És a babával minden rendbe van?- kezdtem aggódni. - Igen, a babának nem esett semmi baja. Na de most elmegyek, mert a többi betegem is vár, hagyom önöket örülni.Szép jó napot továbbra is.- ment ki az orvos, én meg Dunkra néztem, aki leirhatatlanul boldog volt, mindezt kifejezte arcán. - Egy hónapos terhes??- gondolkoztam el.-Hogy lehetséges, hisz mindig védekeztünk, nem Dunk?- fordultam feléje, ő is kicsit elgondolkozott. - Emlékszel még Sy bulijára?-kérdezte kis elgondolkodás után. - Persze, nem lehet elfelejteni.- mosolyogtam és akkor jutott eszembe.- Na már értem, most jutott eszembe hogy akkor nem védekeztünk. - És az baj?- kérdezte Dunk cukin nézve. - Ugyan, dehogy.Én örülök hogy lesz babánk, hisz a mi gyermekünk.- pusziltam meg Duncit. - Igen, én is akarom ezt a gyermeket, nem is tudod milyen boldog vagyok, teljesitetted kivánságom édesem.- csókolt meg és megsimogatta pocim. - Milyen kivánság? - Tod mikor Rómába voltunk és láttuk azt a hullócsillagot, ezt kivántam, hogy legyen kisbabánk- mondta, nekem meg eszembe jutott az az éjszaka és az is hogy nekem is el kell mondnam amit én kivántam. - Ó, de aranyos vagy!- simogattam meg szép arcát.- Akkor te elmondtad a kivánságod, most az én sorom. - Halljam édesem.- nézett rám azokkal a gyönyörű tengerkék szemeivel, és attól a nézéstől azt hittem hogy elolvadok. - Most ez a kisbaba minket örökké összeköt, nekem meg az volt a kivánságom, hogy örökké eggyütt lehessünk.- még mindig Duncant néztem. - Ez mindig is igy lesz. Én téged és a babát  sosem foglak elhagyni, ti vagytok a mindenem.Szeretlek Naomi és mindig is szeretni foglak!- ölelt meg mire nekem könnyesek lettek szemeim, annyira meghatottak szavai. - Én is szeretlek Dunk!- csókoltam meg lágyan.- Gondolom haza is mehetünk- engedtem el Dunkot. - Igen, semmi értelme itt ülni.- mondta és segitett kimásznom. - Jól van na, de azért nem kell ennyire vigyáznod.- nevettem el magam. - A tegnapi után jobb ha figyelmesebb leszek veled szemben.És ráadásul hogy most ketten vagytok- mondta nagyon aranyosan. - Hát az is igaz, de én tudok magamra vigyázni, igaz néha kell a segitség.- mosolyogtam el. - Na látod, csak szükséged lesz rám.- vigyorgott. - Igen, rád mindig szükségem van, már én is olyan vagyok mint te velem, hogy egy percet sem tudok nélküled meglenni.-csókoltam meg. - Mi már csak ilyenek vagyunk, nagyon szerelmesek egymásba.- simogatta meg arcom. - Hallod, gondoltam áthivjuk Samyéket, hogy közöljük velük is a hireket.- mondtam, eközben mi már Dunk kocsijában voltunk úton hazafele. - Oké, nekem megfelel, nem birod ki hogy ne mondd el valakinek.- mosolygott. - Hát az is, csak én is nagyon boldog vagyok.-mondtam izgatottan. - Akkor együtt érzünk!- nyitotta ki nekem az ajtót, már haza is értünk.Ahogy  bementünk, én már meg is ragadtam a telefont és hivtam Samyt.Persze ahogy meghallotta hangom, indultak is. Nagyon hamar nálunk is voltak - Naomi!- ugrott nyakamba Samy.- Jól vagy?- kérdezte sebeimre mutatva, volt egy két sebem arcomon, meg kezemen. - Persze, ezek begyógyulnak.-mosolyogtam. - És mi volt ennyire sürgős?- kiváncsiskodott, én meg magamhoz húztam Dunkot, aki Leevel dumált. - Azért, mert be akartuk jelenteni, hogy én Dunkkal szülők leszünk.-öleltem meg drágámat. -Tudtam, hogy terhes vagy!- örült meg Samy és megölelt, miután elengedtem szoritásomból Duncot.- Örülök nektek. - Gratu haver!- veregette meg Lee Dunk vállát, persze örült ő is nekünk. Jól eldumálgattunk egész estig, én Samyvel a kisbabákról, a fiúk meg a férfiak dolgaikrólJ Aztán valamikor 9 óra után Samyék is hazamentek, mi meg felmentünk lefeküdni. - Jól vagy?- kérdezte meg Dunk a biztonság kedvéért. - Én igen, nem fáj semmim se.-mosolyogtam és felültem az ágyra. - Akkor örülök.- csókolt meg és felült ő is mellém. - Akkor jó éjt édesem!- ásitottam egyet és adtam egy jóéjt csókot Dunknak. - Neked is.- puszilta meg homlokom.- és neked is odabent.- puszilta meg a hasam is, én meg elmosolyodtam.Dunk betakart minket, én meg szorosan hozzábújtam, mire ő átölelt és el is aludtunk. blue_noemi15

2006.08.09. 21:34

Helo! Itt van a 30. rész 1. fele. Hamarosan jön a 2. is:D   30/1.rész   -Fiúk ne hülyéskedjetek.-szólt az 5 baromkodó fiúra a koreográfus -Oké, oké.-mondta röhögve Ryan -Akkor meg ne röhögj, mint egy hülyegyerek. -Te Joe. Ő egy hülyegyerek.-mondta Robbie -Rájöttem.-csóválta meg a fejét-Kössünk egy megállapodást. Ha fél órát normálisak maradtok, akkor elmehettek.-mondta, mire mind az öten hevesen bólogattak -Christy. Ezt nézd.-azért is hülyült még egy kicsit Ry és megmutatta a „bicepszét”, ami inkább hasonlított valami másra, mert hogy egy kicsit se volt izmos.J -Ry! Ma akarsz dugni?-kérdezte Richy -Igeeen!!!!! -Akkor állítsd le magad!!!-szólt rá Daniel komolyan(!!!) -Dan! Te komoly is tudsz lenni? -Most nincs belőve.-mondta Tom -Hagyjatok már!!-mondta „sértődötten”-Inkább nézzétek Ry-t. Egészen elvan magával. -Tessék?-kapta fel a fejét az említett -Ryan! Ne most verd ki!!!!-szólt rá Robbie -Nem is azt csinálom. Csak beakadt a zipzáram.-mondta -Persze, persze. És ezért fordultál el?-nézett rá furán Tom -Kuuuuus!!!! Inkább gyerek próbálni!!4-mondta halál idegesen Joe *** -Na én inkább megyek. Nem hallgatom tovább Lee és az ikrek kalandját.-kelt fel Dunc a fotelből -Haver. Ne hagyj itt!!!-nézett rá kétségbeesetten Ant -Ja Dunc, most nem mehetsz el. Most jön a szex.-mondta Lee -Miért? 2 órán keresztül nem azt mondtad?-kérdezte kigülledt szemekkel-Na most megyek telefonálni. Addig Lee-t nyugtassátok le, mert már kezd felizgulni a saját szövegétől. -Nem is! És különben is másfél óra ebből a buli részletei voltak.-mondta-Hol jár a fejed? -Egy p*csában.-röhögött Sy -Nem szexeltél már vagy 5 napja. -Nem tudtad, hogy a Duncan fiú név. -Honnan tudtam volna? -Miért, te szerinted Dunc nem fiú?-mutatott a telefonáló haverjára -Nem tehetek róla. Nem tudtam, hogy a Duncan fiú név.-mondta már majdnem bőgve-Azt hittem, hogy szerencsétlen ilyen hülye lány nevet kapott. -Lee, te tényleg nem vagy egészen komplett.-csóválta a fejét Ant -Ant, most nincs igazad. -Mivan? Te nem látod, hogy... -...Lee még egy kicsit sem komplett. Tök hülye. Neki kampec. Ő gyagyásan fog meghalni... -...de a végén eljön az Nagy Ő és boldogan élnek, míg meg nem halnak.-fejezte be Mr. Costa -Remek kis töténet.-mondta unottan Lee *** Miközben Sy és Ant azt vitatták, Lee hogy is fog meghalni, Dunc épp engem próbált elérni. -Vedd már fel.-mondogatta-Vedd fel!!! -Igen?-szóltam bele a telefonba -Őrülte kívánlak!-mondta -Dunc? -Igen. Ki más lennék. -Te nem szoktál bemutatkozni, mikkor hívsz valakit, -Szoktam, de kitaláltad, hogy én vagyok az.-mondta nevetve-Mehetek érted? Annyira akarlak. -Ha akarsz...-mondtam-De várj egy pillanatot!.......Fiúk, tudtok vigyázni ma Dunc-ra? -IIGEEN!!-hallatszott a háttérből -Gyere értem.-mondtam és letettem ***  -Miért kell ma vigyázni Dunc-ra?-jött oda félmeztelen testtel Robbie -Őőőő... -Az apjával találkozol?-kérdezte -Igen.-mondtam-Köszi, hogy vigyáztok Dunc-ra. És lécci ma ne veszítsétek el.-adtam neki egy puszit -Semmiség. Örömmel babysitterkedünk.-mondta nevetve -Sziasztok.-mondta és már siettem is fel a szobámba, hogy felkapjak valami dögös rucit *** -És mi lenne, ha mondjuk szűzen halna meg?-veszekedett Ant Sy-jal -Nem akarok szűzen meghalni.-nyavalygott Lee -Pedig úgy jó a történet.-mondta Sy -Nyugi Lee, nem halsz szűzen.-mondta Dunc-De milyen történetről beszéltek? -Lee történetéről.-mondta Ant -És mi lenne, ha én lennék Don Juan?-nézett a két srácra Lee -Nme, ahhoz még fejlődnöd kéne.-mondta Sy -Ikrekkel voltam. Te meg egy darab nővel se az utóbbi öt napban. -Nem tudtad, hogy a Duncan az férfi név!! -Ne kezdjétek megint előről!!!-üvöltött Ant -Hova tűnt Dunc?-nézett körül Sy -Biztosan elijesztetted.-mondta Lee -Hülye. -Ikrek voltak!! -A Duncan egy férfi név.   puszi:bebe

2006.08.09. 21:28

ír még valaki?

[Friss hozzászólások] [1338-1319] [1318-1299] [1298-1279] [1278-1259] [1258-1239] [1238-1219] [1218-1199] [1198-1179] [1178-1159] [1158-1139] [1138-1119] [1118-1099] [1098-1079] [1078-1059] [1058-1039] [1038-1019] [1018-999] [998-979] [978-959] [958-939] [938-919] [918-899] [898-879] [878-859] [858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [Korábbi]